firearmstands.com
Mondja el a véleményét nekünk itt!
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus pedig arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy korábban sem igazolódtak be azok a neoliberális félelmek, amelyek szerint a minimálbér emelése visszafogja a gazdaságot: Évente átlagosan 4-5 százalékos reálbér-emelkedés volt a magyar gazdaságban, a munkaerőhiány miatt az átlagbér is 4-5 százalékkal nőtt. A minimálbér 15 százalékos emelésének elképesztően nagy sokknak kellett volna lennie a gazdaság számára. Nemhogy semmi nem törtért, de javult a foglalkoztatás. Mindenki tudja, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, nem is lett az emelésből semmilyen katasztrófa. Ráadásul a magyar kormány sohasem látott állami támogatásokat adott a transznacionális cégeknek, amelyek mindennek ellenére a nyugati béreknek még mindig csak harmadát, negyedét fizetik ki magyar munkavállalóiknak. Pogátsa Zoltán Valami megmozdult Hosszú évek erőtlen próbálkozásai, elsikkadt figyelmeztető megmozdulásai után valami tagadhatatlanul elindult: a szakszervezetek eredményes sztrájkokat szerveztek, ez a például a győri Audi-gyár dolgozóinak 18 százalékos béremelést eredményezett – az esztergomi Suzuki pedig végül sztrájk nélkül is megadta ezt az emelést.
A jó hír ugyanakkor, hogy ennek a listának az élén állunk, innentől már csak egy ugrás a következő csoportban szereplő Portugália. Az, hogy a magyar minimálbér 445 euró, míg vásárlóerő-paritáson 750 euró közeli értéket kapunk, annak köszönhető, hogy itthon uniós átlaghoz viszonyítva még mindig alacsonyak az árak. Ezért van az is, hogy Luxemburgban, ami európai szinten is kifejezetten drága ország a névleges érték alatti számot hozott ki az Eurostat. Talán valamennyire meglepő, hogy Románia ebben a statisztikában előttünk jár, magyarán a román minimálbér többet ér a magyarnál, míg a horvát és a cseh értékben hiába nagyobb az itthoninál, a vásárlásoknál már kevesebbet ér. Mindez azt is jelenti, hogy amíg összességében nominális értéken akár 7, 7-szeres különbség is található a tagállamok között, vásárlóerőben kifejezve ez már csak 2, 9-szeres szorzó.
Nem véletlenül mennek egyre többen külföldre dolgozni. Természetesen ebben nem csak a magasabb kereseti lehetőséget kell okként meghatároznunk, hanem az itthoni magas munkanélküliséget is. Magyarországon is folyamatos átlagbér növekedést mutat ki a KSH, bár az biztos, hogy az, nem a reális képét mutatja a magyar jövedelmeknek. Itt arra kell gondolnunk első sorban, hogy az folyamatos átlagbér emelkedés elsősorban a kisszámú magas jövedelmű személy bérének rendszeres, és nagymértékű emelkedéséből származik, míg a többség bére vagy csökken, vagy stagnál, vagy jó esetben minimálisan növekszik. Reálisabb képet kapunk egy-egy ország jövedelmeiről, ha megnézzük azok minimálbéreit. Nézzük is meg egy táblázat segítségével, hogy hol is tart Magyarország ebben a tekintetben. Számolja ki Ön mennyit visz haza 2015 évben bérkalkulátorunk segítségével, majd hasonlítsa össze hogy is áll a többi ország béreihez viszonyítva! forrás: A táblázat adatai önmagukért beszélnek. A gazdaságilag legfejlettebb országokat nézve, a különbség a magyar minimálbérhez viszonyítva, akár 5-6 szoros is lehet.
Ennek a döntésnek a meghozatalát nagyban elősegíti az is, hogy a magyar és az uniós bérek alakulása 2014/2015-ben milyen irányt vesz. Nézzük is meg, hogy mire számíthatnak azok, akik az unió más országaiban keresnek megélhetést. Kezdjük is a legjobban megragadható adatokkal, amely nem más, mint a minimálbérek közötti különbségek áttekintése, amely nagyon plasztikusan megmutatja, egy-egy ország bérszínvonalának alakulását. A táblázatban nem szereplő Olaszországban, és a skandináv államokban nincs államilag rögzített minimálbér, hanem többnyire az ágazati kollektív szerződések rögzítik az adható legalacsonyabb bért. Kivétel még Németország, ahol 2014-nem került megszavazásra az, az órabér, amelyet minimum meg kell kapnia egy alkalmazottnak. Ez az összeg pedig nem kevesebb, mint 8, 5 euro/óra. A grafikonból jól látszik, hogy a magyar minimálbér a legalacsonyabbak között van az unión belül. Ebből sajnos lehet következtetni az átlagbérek alakulására is. Logikusnak tűnik, hogy azokban a fejlett gazdaságokban, amelyekben a minimálbér a legmagasabb, azokban az átlagbér is kimagasló.
Magyarországon az átlagjövedelem 2014 szeptemberében a KSH adatai szerint elérték a bruttó 234. 000 Ft-ot. A gazdasági ágazatokban a jövedelmek nagyon eltérőek. Köztudottan a pénzügyi szektor az egyik legjobban fizetett terület, ahol 2014-ben az átlagbér elérte a 485. 000 Ft-ot, míg ezzel szemben az egészségügyben, illetve a szociális ellátás területén dolgozók bruttó átlagbére csak 142. 000 Ft. Láthatóak tehát az óriási különbségek az egyes területek között, és akkor még nem beszéltünk a beosztottak, és a vezetők bére közötti még sokkal magasabb különbségről. Ezzel szemben a fejlett uniós országokban nincs ilyen látványos eltérés sem a gazdaság egyes területe között, sem a dolgozók, és a vezetők jövedelme között. Ráadásul azt sem szabad elfelejtenünk, amikor uniós munkavállalásra készülünk, hogy a vendégmunkások bére jellemzően, sokkal alacsonyabb, mint a fogadó ország saját polgáraié. Minél alacsonyabb egy vendégmunkás saját országában a bérszínvonal, annál alacsonyabb bérre számíthat a gazdaságilag fejlett uniós államokban is.