firearmstands.com
A rendelkezés követi a korábbi kormányzati kommunikációt, ugyanakkor nem teljes egészében ugyanazt a szabályt tartalmazza, mint a KKV törvény. Utóbbi alapján kis- és középvállalkozások esetén első esetben előforduló jogsértés esetén – adó, vám, illetve felnőttképzési tevékenység ellenőrzése kivételével – bírság helyett figyelmeztetést alkalmaznak a hatóságok. Az Info törvény módosítása alapvetően a GDPR keretei között maradva nem zárja ki a bírság alkalmazhatóságát első alkalommal történő jogsértés esetén sem. Azt írja elő csupán, hogy ilyen esetben elsősorban figyelmeztetést kell alkalmazni. Az általános megfogalmazás alapján ugyanakkor ez a rendelkezés nem csak a KKV-re, hanem minden vállalkozásra alkalmazandó. Mindemellett a GDPR által előírt, a jogsértés teljes körű vizsgálata alapján történő szankcionálás lehetősége, illetve kötelezettsége irányadó marad. Büntetőjogi módosítások A jogharmonizációs célú módosítás hatályba lépését megelőző napon büntetőjogi vonatkozása miatt egyéb rendelkezések is változtak az Info törvényben.
A Kormány közzétette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv. ) jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztést a honlapján. A javaslat célja Magyarország jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében a GDPR végrehajtásához és a személyes adatok nyomozó hatóságok általi kezelésének szabályairól szóló 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges törvényi rendelkezések megalkotása. Az módosító rendelkezések a GDPR-ban foglaltak átültetéséhez szükséges szabályok mellett az azok végrehajtását garantáló előírásokat, így különösen a NAIH működésének kereteit biztosító rendelkezéseket is tartalmazza.
on 2018/08/07 Az Országgyűlés 2018. július 17-én fogadta el az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, T/623. számú törvényjavaslatot és annak összegző módosító javaslatát. A módosító jogszabály kihirdetésre került a Magyar Közlönyben mint 2018. évi XXXVIII. törvény, és a módosítások többsége a kihirdetést követő napon, azaz 2018. július 26-án hatályba lépett, míg a NAIH adatkezelési engedélyezési eljárására vonatkozó és akkreditációval kapcsolatos módosító rendelkezések a kihirdetést követő 31. napon, azaz 2018. augusztus 25-én lépnek hatályba. Az Országgyűlés által elfogadott szöveg alapján készítettük el az alábbi összehasonlításokat: az első táblázat tartalmazza, hogy milyen adatkezelési tevékenységek esetén kell alkalmazni a GDPR-t, mely esetekben az Infotv. -t, és mely esetekben a kettőt együtt; a második táblázat bemutatja, hogy az Infotv.
Az adatvédelmi tisztviselő feladatkört a GDPR hozza be; részletesen meghatározza jogait és kötelezettségeit is. A tagállamokhoz kizárólag a titoktartási kötelezettség szabályozása került. Egyébként az Infotörvényben is szerepel hasonló szerepkör, a belső adatvédelmi felelős, de a módosítás az rá vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi. 3. Bírósági jogérvényesítés a panasztétellel párhuzamosan. A módosítás pontosítotja a bírósági jogérvényesítés szabályait (a lehetőséget a korábbi változat is megadta). A GDPR-rel összhangban aki panasszal fordul a felügyeleti hatósághoz, mert úgy véli, hogy az adatkezelő vagy -feldolgozó megsértette adatvédelemre vonatkozó jogait, párhuzamosan bírósági jogorvoslatot is kérhet. 4. Az adatkezelőt terheli a bizonyítás. Ha az adattulajdonos bírósági eljárást kezdeményez, nem őt terheli bizonyítási kötelezettség. Az adatkezelőnek vagy -feldolgozónak kell bizonyítania, hogy nem sérültek az adattulajdonos adatvédelemmel kapcsolatos jogai. A bíróság a kártérítés vagy sérelemdíj megállapításán túl kötelezheti az adatkezelőt valamely meghatározott magatartás tanúsítására is.
törvény bizonyos jogokat biztosít az érintett közeli hozzátartozóinak is, amely jogok szintén az érintett halálát követő öt éven belül lesznek gyakorolhatók. Jut is, marad is Láthatjuk, hogy megkésve bár, de az Info. törvény második módosítása révén mégis megtörtént a GDPR implementálásával kapcsolatos legfontosabb kérdések rendezése. Ez azonban így is csak a jogalkotói munka első lépésének tekinthető, ugyanis van még legalább egy fontos terület, aminek (újra)szabályozásával továbbra is adós maradt a jogalkotó. Ez pedig a szektorális jogszabályok GDPR-nak megfelelő módosítása. Az Info. törvény most elfogadott módosításának egy korábbi tervezete még tartalmazta a legfontosabb ágazati jogszabályok módosítását is, azonban a végül a Parlament elé kerülő javaslatból ezek kimaradtak. Így tehát számos szektorális jogszabály (pl. a biztosítási törvény, a munka törvénykönyve vagy a vagyonvédelmi törvény) tartalmaz továbbra is olyan adatvédelmi vonatkozású rendelkezéseket, amelyeket jóval a GDPR hatályba lépése előtt fogadtak el, és amelyek így egyáltalán nem állnak összhangban a GDPR alapelveivel, struktúrájával vagy éppen követelményeivel.
Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (infotörvény) átfogó módosítása, amelyben többek között a GDPR által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra - számolt be a DLA Piper blogbejegyzésében, melyben összeszedték a legfontosabb változásokat Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is előadást tart, majd kérdésekre is válaszol szeptember 19-ei GDPR 2. 0 INFÓJELENTKEZÉS Az új szabályozás alapja az infotörvény általános rendelkezései között elhelyezett új szakasz, amely teljes körűen felsorolja az infotörvény azon rendelkezéseit... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 543 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái