firearmstands.com
Csonthéjasok sztigminás betegsége Leggyakrabban a cseresznyén és az őszibarackon fordul elő. Az áprilisi sok csapadék kedvez a betegségnek. A leveleken piros foltok jelennek meg, a foltoknál a levél szövete elhal és kihullik. A foltok egy idő után a gyümölcsökön is megjelennek, az ágakon besüppedt foltok alakulnak ki, közepükön mézgacseppel. Az őszibarack fertőzése különösen veszélyes, mivel itt a farész is erősen károsodhat. A fiatal hajtásokon sötétbarna színű, piros udvarú foltok jelennek meg, a közepükön mézgacseppel, amikor a foltok körülérik a hajtást, akkor a fertőzés fellett lévő rész elhal. A beteg vesszők foltjain telel át. A fiatal levelek már virágzás alatt fertőződnek. Cseresznye és meggy moníliás betegsége A csonthéjasok moníliás betegségének két különböző kórképe a hajtáscsúcs hervadása és a gyümölcsrothadás. A virágzás után a virágcsomók és a hajtáscsúcsok hervadni kezdenek, majd elszáradnak. Olyan években, amikor virágzásban sok a csapadék a betegség óriási méreteket ölthet.
A károsítás helyén különböző, nagyobb testű hernyók fedezhetők fel. Sodrómolyok: A fakadó rügyek kiodvasítottak, később a fejlődő hajtások megrágottak, levelek szövedékkel összesodrottak. A károsított részeken, az összesodrott levelekben különböző színű hernyók illetve peték találhatók. Hajtáshervasztó darázs: A károsított rész elszárad, az egészséges és az elpusztult részek határán csavarvonalban szúrásnyomok láthatók. Hajtástörő ereszlény: A pusztuló rész letörik. Hamvas körte-levéltetű: A hajtásvégek levelei besodródnak, rajtuk viaszportól hamvasnak tűnő rovarok találhatók. A körtehajtás-hervasztó darázs kártétele Levél [ szerkesztés] A körte fuzikládiumos varasodása: A leveleken különböző méretű sötét foltok láthatók, erős fertőzés esetén levélhullás tapasztalható. A körte (és birs) fabreás betegsége: A folt először a levélfonákon, olajzöld, majd barna, később feketedő. A körte (és alma) elzionés foltossága: A folt kicsi, pirosasbarna, barna, majd megnagyobbodik, közepe kifehéredik, a szélek pirosak maradnak.
Sziromhullás után közvetlenül még egyszer kénytelenek vagyunk a metidation hatóanyag-tartalmú szer bevetésére, bár ilyenkor már jönnek elő a paraziták, de a biztonság ezt megköveteli. A későbbiekben már környezetbarát készítményekre váltunk az ültetvényekben telelt és bevándorolt ragadozók védelme miatt. A május elejétől javasolt metomil hatóanyag elsősorban az aknázómolyok ellen hatásos. Amennyiben szükséges, a nyár folyamán az apró szulák visszaszorítására foltkezelést alkalmazzunk. A szüret előtti készítmények megválasztásakor döntő a rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idő. Az ültetvényeket, a fertőzési viszonyoknak megfelelően, lényegesen kevesebb peszticides kezeléssel is megvédhetjük. Az integrált növényvédelmi rendszerben védett körtéseket Franciaországban mindössze négy alkalommal permetezik.
Suháng esetén első tavaszi metszéskor 60-70 cm magasságban elvágjuk a növényt, ezáltal arra késztetjük, hogy oldalhajtásokat neveljen. Ilyet csak azok telepítsenek, akik elhivatottságuknak érzik a fák megmentését, és kihívás számukra a gyümölcsfa nevelése. A metszést kb. fél centiméterrel a rügy fölött, és úgy végezzük, hogy átellenes irányba lejtsen a metszlap. A visszavágás hatására külső tényezők függvényében 3-6 oldalhajtás keletkezik. Zömében a felső rügyek hajtanak ki (csúcsdominancia egy másik cikkben olvashattok erről bővebben), és ezek is növekednek a legerősebben. A legfelső rügyből képződött hajtás fejlődik a legerősebben, ezt mindenféleképp meghagyjuk, ez alatt kiválasztunk azt a 3-4 hajtást, ami legjobban kitölti a horizontális teret, a többit pedig eltávolítjuk. Nagyjából így kellene kinéznie a beavatkozás utáni őszön. Persze ez egy idealizált rajz. A valóság sosem ezt fogja másolni, de próbáljuk meg megtalálni az ehhez legközelebb álló állapotot. Ha a környezeti tényezők kedvezőtlenek, és a gazda is magára hagyja a körtefát, akkor ilyennel is találkozhatunk (lenti képek).