firearmstands.com
Sokan és sokszor megkérdeztétek már, mit gondolok a külföldi munkavállalásról. Hogy csökkenjen a postaládám telítettsége, megpróbálom röviden összefoglalni, én mit gondolok róla. Egyrészt bizonyos esetekben nagyon nem értek vele egyet. Gyakran azok mennek külföldre, akik idehaza sikertelenek és ahelyett, hogy ennek az okát kiderítenék és változtatnának, inkább külföldre menekülnek a gondjaikkal együtt. Aki vesztes volt idehaza, nagy eséllyel vesztes lesz kint is. Annyi a különbség, hogy nem százhúszezerért lesz vesztes, hanem 1-1. 200 euróért fog dolgozni egy raktárban, egy áruházban árufeltöltőként, egy kocsmában pultosként, vagy mosogatóként. A keresetet átszámolva lélegzetelállítóan soknak tűnik a 120-150 ezer forint után, csak éppen ha egy normális bérlakást veszel ki és nem a pakisztániak által lakott negyedben élsz nyolcadmagaddal egy bérlakásban, néha elmennél szórakozni, fodrászhoz, vagy fogorvoshoz és egyáltalán úgy akarnál élni, ahogy idehaza, gyorsan rájössz, hogy ugyanúgy nem jössz ki ennyiből, mint itthon.
Sokan inkább megelégednek az általuk elérhető fizetés harmadával-ötödével csak azért, mert kényelemből, félelemből, vagy csak megszokásból nem hajlandóak a költözésre. Pedig Bécsből minden hétvégén hazajárhatsz, ha csak ezt tart vissza, de még Svédországból sem tart tovább hazarepülni, mint egy Békéscsaba-Budapest vasúti út ideje. (Sőt, még csak nem is igazán drágább, ha fapadossal jössz. ) Ilyenkor érdemes abba belegondolnod, ha csak kétszer annyit tudnál eltenni havonta a fizetésedből, mint itthon, az azt jelenti, hogy fele annyi évet kell munkával töltened, hogy ugyanannyit összeszedj, mint itthon. Megtehetnéd azt, hogy ötvenévesen hazaköltözz és elmenj nyugdíjba. Egy nagy nemzetközi multinál a megfelelő nyelvtudással és szakmai tapasztalattal nagyobb az esélyed a kiugrásra is. Ezen túl a világlátásod is megváltozik és sok tapasztalattal leszel gazdagabb egy másik kultúrában dolgozva. Röviden összefoglalva: véleményem szerint aki azért megy külföldre, mert itthon sikertelen, az ugyanúgy hibát követ el, mint aki azért nem megy, mert itthon is elég sikeres.
Élelmiszerre, kozmetikumokra számolhatunk nagyjából heti 100 eurót, szórakozásra, étteremre, kávézásra pedig újabb havi 100-at. Társbérlettel számolva az átlagjövedelemnek így is a fele megmarad, ami sokkal jobb arány, mint Londonban, de még egyedül lakva is több mint a harmadát tarthatja meg a fizetésének. A lakásra átlagosan 2 hét és 2 hónap közti időtartamot kell várni, nehéz találni, de nem lehetetlen, és a tömegközlekedés metróval vagy egyéb kötöttpályás járművel teljesen élhető (S-Bahn, villamos), tehát itt akár távol eső városrészek közt is lehet napi szinten ingázni. Itt nincs szükség engedélyre a munkavállaláshoz, mindössze a hivatalban kell bejelentkezni, onnantól bárki dolgozhat legálisan. Az EU egészségkártya ide is kötelező, hiszen ha kórházba kerül az ember, így igazolhatja, hogy jogosult az ellátásra. Távoli álom: Toronto Az egyik legnépszerűbb magyar úti cél: nem véletlenül, a kanadai városok évek óta vezetik az élhetőségi listát, ráadásul tárt karokkal várják a bevándorlókat.
A kivándorlók emellett főleg magasabb végzettségűek és vagy vállalkozóként, vagy szakmunkásként dolgoznak, továbbá átlagon felüli arányban indulnak olyan háztartásból, amelyik nem tulajdonosa, csak bérlője lakásának, és amelyben nem magas a jövedelem, de van autó. A kutatás adatai is azt mutatják, hogy a külföldön dolgozók körében a német-brit irány dominál, de érdekes módon az Ausztriába távozók aránya elmarad az egyéb adatok alapján becsült értéktől. Utóbbira a kutatóknak nincs magyarázatuk. Forrás: Tárki Háztartás Monitor 2014 A nagyobb képért kattintson! A külföldön tanulók kis csoportjára a német-osztrák-brit dominancia a jellemző, ami - figyelembe véve az előbbi két ország, különösen Ausztria közelségét és az egyetem ingyenességét, illetve a fiatalok angol nyelvtudásának viszonylag magasabb fokát és az angol egyetemek magas presztízsét - megfelelhet a valóságnak - jegyzik meg a Tárki kutatói. A külföldön tanulók természetesen szintén fiatalok. A kutatók szerint definíciós problémák és a nehéz mérhetőség miatt a migránsok számának és összetételének becslése továbbra is nehéz feladatnak bizonyul.
Ha azt hiszi, hogy ott könyebb lesz, csak mosogatni kell és mégis többet keres, akkor nagyot fog csalódni! Hidd el, ha valaki itthon nem tud boldogulni, akkor egy idegen országban - ahol nem ismer senkit, a magyar nyelv semmit nem ér - egyáltalán nem lesz könnyebb dolga! És, ha mindent összevetünk, akkor meglepődnél, mennyivel kevesebb erőfeszítés elérni, hogy többet keressen itthon az ember, mint kimenni egy idegen országba, hátrahagyni a barátokat, a családot: Egy rakás jól fizető munkahely van itthon is! Nem győzzük szajkózni, hogy munkahelyből, karrierből valójában nincs hiány, hiába a híresztelés! Ha nem hiszed, akkor kattints ide, és nézd meg mennyi, jelenleg is nyitott pozícióra keressük a megfelelő munkatársat! Számos módja van annak, hogy többet keress! Csak ezen a blogon több írás is van, amit alkalmazva garantáltan többet fogsz hazavinni hó végén! Össze is gyüjtöttük őket, íme: Hogyan kell magasabb fizetést kérni? Hogyan növeld meg a fizetésed 3 lépésben! Fogynak a tartalékok?
A Kanadába költözésre rákeresve azonnal olyan közvetítő cégek reklámjai ugranak fel, akik segítenek a kiköltözésben, a papírok intézésében, munkakeresésben. Miután a miniszterelnök többször kijelentette, hogy szívesen látják a bevándorlókat, jöjjenek bárhonnan és legyenek bármilyen vallásúak, Kanada tényleg a világ legnyitottabb és -befogadóbb országának tűnik jelenleg. Az átlagkereset 51 000 kanadai dollár, nettóban nagyjából 42 000, havonta 3500 dollár. Albérletet egyedül 1000 kanadai dollár fölött lehet csak találni, a belvárosban inkább 1400-tól, egy szobát a külvárosban 700 dollár környékén tud megcsípni, beljebb nagyjából 1000 dollártól indul az ára. A megélhetési költségekre ezen felül nagyjából 1100 dollárt lehet számolni, így itt is valamivel több, mint a fizetés harmada marad az ember zsebében. Az egészségügyi biztosítást automatikusan levonják a munkabérből, ez kötelező és ugyanúgy működik, mint nálunk: adnak egy kártyát, ezzel bizonyítjuk mindenhol, hogy jogosultak vagyunk ellátásra.
London, Párizs, és a hajad még mindig az égnek áll, hogy most menjél vagy maradjál. Mikor érdemes kimenni? Mik a buktatók? Megéri egyáltalán? Nézzük! Hogyan hozzuk meg a döntést Talán te is tervezgeted, hogy külföldön vállalj munkát, mivel jókat hallottál, ismerősök, akik megtalálták a szerencséjüket csalogatnak, hogy te is menj ki, és így tovább. Ahhoz, hogy jó döntést tudjon hozni az ember, ahhoz információkra van szükség. Ha nincs elegendő információ, akkor annál valószínűbb, hogy helytelen döntést fogunk hozni. És egy olyan kaliberű kérdésben, mint "mi lenne, ha külföldön - egy számomra teljesen ismeretlen országban - kezdenék új életet" nem árt, ha kellő mennyiségű információval rendelkezünk, mert magasról lehet nagyot esni. Az első és legfontosabb, hogy tájékozódj! Addig, amíg teljes mértékben nem érzed biztosnak magad a költözéssel kapcsolatban, ha még egy pici kétely is van benned, akkor bizony nincs elég információd. Valamiről még nem tudsz… Mivel munkavállalók ezreivel voltunk / vagyunk kapcsolatban, ezért igen nagy rálátásunk van a témára, hogy segítsünk döntést hozni.