firearmstands.com
Mint mondják, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy muszáj dolgozniuk. Ma itt található hazánk egyik legjelentősebb magyar óriásnyúl-tenyészete, és ismertek a régi magyar nyuszkanyakú (kopasznyakú) palóc tyúkállományukról is, amelyet az édesapja őrzött meg és nemesített tovább. Kétezer-tíz óta sorra nyerik a kiállításokon a díjakat. A gazdaság 2013-tól a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség egyik mintatelepe, 2014-től a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kinevezett bemutatóüzem. Amennyit az állatoknak adnak, annyit kapnak vissza tőlük – Dávidot és Ádámot is ebben a szellemben nevelték a szüleik. Mikor édesapjuk '96-ban megvette a területet, csak egy deszkafalú juhistálló állt a közepén. Öt-hat évvel ezelőtt Ádámnak olyan ötlete támadt, hogy falusi szálláshelyet csinál belőle. A hely valósággal kínálta magát erre. – Ha hiszel benne és bízol, a dolgok összeállnak – mondja Ádám, s ez a ház is így épült fel, szinte a semmiből. Dávid a faluból szekercével bárdolt deszkákat hozott, azokból kezdett szobákat építeni az egykori istállóban.
CSEND ÉS NYUGALOM VAN a Faluhely Majorban, Mátranovák peremén. Lakói két lábbal a teremtett földön állnak itt a völgyben – ezt érzi az ember a Földi család birtokán. – Régen mi a friss szénában olyan jókat aludtunk, nem kellett nekünk ágy vagy matrac. Az asszonyok odabe' aludtak a kamrában, a férfiak az istállóban, a gyerekek a kemencesutban. Le sem akartak onnan mászni – mesélte egykor a nagyapa, akinek szavai egy életre szóló vágyat ébresztettek Földi Ádámban. Édesapja, Földi Gyula 1996-ban, a téesz borjúnevelő és tehenészeti telepének megszűnését követően megvásárolta a Mátranovák szélén, a dombok között elterülő 54 hektáros területet. Régebben a juhászatban dolgozott, előbb telepvezető-helyettesként, majd ágazatvezetőként. Mindig is juhokkal foglalkozott, így a földbirtokkal együtt száz merinó jerkét vásárolt. A hely adottságait kihasználva az apa 2002-re mintagazdaságot hozott létre. Aztán gondolt egyet, s eladta a merinókat, helyükbe őshonos magyar rackákat vásárolt. Kisebbik fia, Dávid (27) már a hetedik juhásznemzedékhez tartozik a családban, édesapja hortobágyi rackái után ő gyimesi racka tenyészjuhokat vett.
A méltatásban ez áll: "az őshonos magyar állatfajták megőrzése érdekében, elsősorban a juh- és a kisállattenyésztés terén végzett meghatározó tevékenysége, valamint a fiatal generációk körében végzett ismertterjesztő munkája elismeréseként. " A faluhely majori nyúl alapja a magyar óriás nyúl, egyetlen őshonos nyúlfajtánk volt. 1985 óta voltak a mátranováki gazdaságban ehhez a fajtához sorolható egyedek, ám az akkori, jó nevű tenyésztőktől beszerzett állatok nem hozták meg a tőlük remélt termelési eredményeket. Ezután az állomány a klasszikus állattenyésztés elvei szerinti szelekció révén javult és konszolidálódott. 2012-től Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesület tagjaként már az egyesület tenyésztési programja szerinti tenyésztés zajlott, ennek ellenére 2016-ban Földi Gyula és az egyesület útjai elváltak. Ezután a tenyészcél már csak az Andrássovich által elképzelt magyar fajta kialakítása és továbbtenyésztése volt – immáron faluhely majori nyúlként. Habár a faluhely majori nyúl alapja a magyar óriás nyúlfajta korábban meglévő állománya volt, a formalista szemlélettől eltérő elvek szerinti szelekció és a zártan történő tenyésztés mára ugyancsak megnövelte a különbséget a két fajta között.
Mátranovákon élő, tőről metszett palóc ember. TSZ-juhászatban kezdte pályafutását, de az elsők között vált ki és alapított magántenyészetet. Azóta saját tanyájában külön világot rendezett be őshonos magyar állatokkal. Számos jószága mellett a gyimesi és a hortobágyi racka törzstenyésztője, a magyar óriás nyúl fajtamegmentési program vezetője, a nyuszkanyakú palóc tyúk nemesítője. 2014-ben az év juhásza volt. Arcvonások – Kossuth – március 23., szerda – 14:05 Riporter: Lévai András Szerkesztő: ifj. Tóth György Korábbi adások >>>
Bányavidékek környékén mindig is gyakori volt a nyúltartás, hiszen a nehéz fizikai munka táplálóanyag igényének kielégítéshez elengedhetetlen volt a hús fogyasztása. Tekintettel arra, hogy Salgótarján, Földi Gyula szülővárosa az egyik legjelentősebb magyar bányászváros volt egykor, az állattenyésztés iránt érdeklődő gyermeknek szinte sorsa volt a nyulászkodás iránti figyelem. Később, mikor a nyúlbarátság genetikai alapokon nyugvó, tudatos tenyésztő munkává változott, már hívogatóan csengtek Andrássovich Géza M. Kir. gazdasági Főtanácsos 1905-ben papírra vetett szavai: "engem ennél az ideálnál az a végcél vezérel, hogy évek múlva elérjük a magyar gazdasági nyúl típusát". Földi Gyula szerint nem biztos, hogy a faluhelyi nyúl maradéktalanul megfelel a fent idézett eszményképnek, de hogy eddig a legközelebb áll a cél eléréshez, az szinte bizonyos. Földi Gyula tenyésztői munkáját dr. Nagy István agrárminiszter Konkoly Thege Sándor Díjjal ismerte el, az 1848/49. évi Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából.