firearmstands.com
Újabb kisregényei közül a legnagyobb sikert a Képzelt riport egy amerikai pop- fesztiválról (1971) aratta, különösen a musicalváltozat bemutatása után (1973, Presser Gábor zenéjével). Ez a mű valóban képzelt riport, azaz regény. Kiindulópontja az 1969 decemberében Montanában (USA) tartott fesztivál, amelyen vagy háromszázezer ember gyűlt össze. A regény hősei József és Eszter, Amerikába kivándorolt magyarok, fiatal házaspár. Eszter nem tud mit kezdeni az életével. Gyermekkorában a nácik a szeme láttára ölték meg a szüleit, s ez az élmény azóta kísérti. Belső nyugtalansága űzi el Montanába is barátnőjével. József azért megy utána, mert meg akarja menteni őt a kábítószerektől, a pusztulástól, a teljes emberi széthullástól. Találkozik ugyan az asszonnyal, de az elszökik előle. Amikor ismét ráakad, Eszter már haldoklik: túladagolt heroininjekciót fecskendeztek az ereibe. Józsefet is leszúrják, de ő életben marad. Eszter halálát megtudva, barátnője, Beverley így összegez: "– Mivel hát meghalt, jogosult a kérdés, elégtelenek vagyunk-e rendet tenni a földön, mely hosszú ősz haját maga után lobogtatva, már tébolymarta szemekkel iramodik: honnét hova?
Negyven éve, 1973. március 2-án mutatták be a Déry Tibor kisregénye alapján készült Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (a nyugati hippikultúra kritikája) című popmusicalt a Vígszínházban.
Déry Tibor – Pós Sándor – Presser Gábor – Adamis Anna Musical TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA "Menni kéne…", "Ringasd el magad…" "Hogyan mondjam el neked" – szinte nincs is ember, aki legalább életében egyszer ne hallotta volna ezeket az ikonikus dalokat, ne dúdolta volna ezeket a dallamokat, ne táncolt volna rá egy füstös házibuliban önfeledten, ne érezte volna azt élete egy adott pillanatában: róla szólnak. Már több mint negyven év telt el az első hazai rockmusical bemutatója óta, népszerűsége azonban nem fakul, az alaptörténethez pedig – egy férfi keres egy nőt a montanai rockfesztivál monumentális kulisszái között – egyre újabb és újabb jelentések társulnak, a szüzsé gazdagodik, árnyalódik, vagy bizonyos rétegeiben egyszerűen átalakul korunk változásainak hatására. Mert a szerelem, a veszteség, a felelősségtudat, a felszabadulás vágya, a buli, a "dobjuk el az agyunkat" kívánása – örökérvényű. Ismerős-ismeretlen testek ölelkeznek a dinamitként robbanó, vagy az öntudatlanság állapotába lágyító zene hangjaira.