firearmstands.com
kétszerese a vadon gyűjtöttekének. Ökológiai igénye. Őshonos növény lévén jól alkalmazkodik ökológiai viszonyainkhoz. Alapvetően tápanyagigényes, főleg nitrogénigényes gyümölcsfaj, mégis találkozunk fiatal, szép ültetvényekkel gyengébb minőségű homoktalajokon is, ahol a telepítést megelőzően nagy mennyiségű istállótrágyát és talajjavító meszet szórtak ki. A napos, védett fekvést szereti. Késői virágzása miatt a későtavaszi fagyok nem károsítják. Termesztés-technológiai ajánlások. 5, 5-6 m sortávolságra, 3, 5-4 m tőtávolságra telepítsük a jó megvilágítás érdekében (egyenletes gyümölcsszíneződés). A 120-140 cm suhángszerű 2 éves telepítési anyag a legjobb. (Sokszor nincs idő kivárni ezt az állapotot, s már 1 éves korban kiültetik a növényt. ) A koronaformát tekintve jobb a törzses megoldás, amikor 100-120 cm magasságig feltisztítjuk a törzset, itt kezdjük elágaztatni a koronát. A külső rügyekből fejlődő hajtásokból alakítjuk ki a szellős koronát. Az egyenes törzs nevelését karó segítségével oldjuk meg, több helyen hozzákötözve a törzsnek szánt vesszőt.
A betakarítás. A gyümölcs akkor érett, amikor a bogyók – egy ernyővirágzaton belül – 95%-ban bordósfeketére színeződtek. Ez gyakran két szedést feltételez. A betakarítás kézzel történik, műanyag ládákba illetve rekeszekbe az álernyőket rövid kocsánnyal vágjuk le. A leszedett terméseket 12 órán belül fel kell dolgozni, illetve le kell fagyasztani, mert különben megromlanak (erjedés, penészedés). A szedés teljesítménye a termés mennyiségétől, az ernyők nagyságától, súlyától függ. A vadon termő bodzából a – gyűjtőhelytől függően – 20-30 kg/óra teljesítménnyel, a nemes bodzából ennek 2-3-szorosával számolhatunk. A felvásárlási áraknál már érezhető a gyümölcs beltartalma alapján való minősítés, mely egyértelműen a nemes bodzának kedvez. (50-100%-os felár a nemes bodza javára. ) Veisz János (Biokultúra 2001/4)
A kézi szedés teljesítménye nagymértékben függ a termés mennyiségétől. A vadon termő bodza begyűjtése alkalmával 20 kg/óra teljesítményre számíthatunk. Amerikában megoldották a bodza gépi betakarítását. A gyümölcsöt ernyőstől, egy menetben szüretelik. Vastagabb rétegben (20 cm felett) léeresztésre hajlamos. Szedésre érett az a gyümölcs, amelynek részterméskéi 95%-ban bordósfeketére színeződtek.
A hazánkban őshonos, közismert cserje újabban az érdeklődés központjába került. Nemesített fajtáiból ültetvényeket is telepítenek, állami támogatásban részesíthető gyümölcsfajjá "lépett elő" (50% alap + 5% kiegészítő támogatás pályázható rá). A drog (Sambuci flos) izzasztó glikozidát, rutint, illóolajat, quercetint, nyálkát, cukrot, cseranyagot tartalmaz. Teája izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtó hatású. A bodzavirág borban áztatva a bornak muskotályos ízt ad. Sokan készítenek a friss virágból cukros, citromos vízben áztatással szörpöt. A dobozos szőlőlevek "muskotályossága" is a bodzavirágtól származik. A bodza igazi jelentőségét – gyűjtött növényből, termesztett növénnyé válását – a bodzabogyó beltartalmi értékeinek köszönheti. A fekete bodza termésében (Sambuci fructus) gyümölcssavakat, vitaminokat, cukrot, makro- és mikroelemeket, cseranyagokat, pektint, színanyagokat (antocianinokat) tartalmaz. Legnagyobb értéke a gazdag színanyag-tartalom – 7 féle antociánfestéket tartalmaz.
Ritkaságnak számító fajták is feltűnhetnek, így ne lepődjünk meg, ha némelyik sárga lombozattal, vagy épp sárgászöld és piros színű terméssel találkozunk. A Fekete bodza ültetés és termesztése igen egyszerű, tavasszal vagy kora ősszel vásároljuk meg a növényt, amelyet a kert napos, de akár árnyékos részébe is ültethetünk, mindkét helyen igen jól érzi magát. Bodza Gondozása: Túl sok gondozást nem igényel, de ha bő termést szeretnénk ősszel vagy tavasszal, egy kevés komposzttal lássuk le a növényt. Bodza Metszése: 2-3 évente elég, ha a régi letört vagy zavaró hajtásokat levágjuk, és minimális metszéssel alakíthatjuk a formáját a növénynek ősszel és tavasszal. Bodza Szaporítása: Akár oldalhajtásról, akár fás dugványról könnyedén szaporítható, de az ősszel szedett magok is elvethetők. Végezetül, íme, néhány remek bodza recept nyárra: Bodzadzsem 1. ¨ ºElkészítés: 60 perc Nehézség: 1 Alapadag: 1 kg bodzapép, fél kg. Befőző cukor, 25 dkg cukor, fél dl. citromlé. Elkészítése: Az érett bodzaszemeket alaposan megmossuk, lecsöpögtetjük, majd a befőző edénybe rakjuk.
Magyarországon a vad gyümölcs begyűjtése folyik. Ebből évente 2000-4000 tonnát exportálunk a nyugati piacokra és közel ugyanennyi a hazai felhasználás. Exportlehetőségeinket erősen korlátozza a változó minőség. A fajtával szemben támasztott követelmény az ernyőn belüli együttérés és a legalább 5 mm bogyóátmérő. Ezeket az előírásokat csak szelektált, klónozott szaporítóanyaggal lehet biztosítani. A hazai honosítómunka 1978-ban kezdődött. A természetes hazai állományból 1979-ben kezdődött a tartósítóipari célra alkalmas típusok szelekciója (Porpáczy és László, 1983, 1984; Porpáczy, 1987). Hétszázötven anyafát jelöltek ki és minősítettek, a további részletes elemzést a legjobbnak ítélt 64 törzsfán végezték el. Gyümölcsbeltartalmi vizsgálatot a legjobb 13 klónnál végeztek (23. 4. táblázat).
Az ikerrügyekből alul gyenge, lelógó termő vesszők képződnek. A felső rügyekből feltörő, erős vesszők fejlődnek, amelyeket a második fázisban újra két-két rügyre metszünk vissza. Ezek al- só rügyeiből újra lecsüngő termő vesszők alakulnak ki. A felső rügyekből fejlődő erős vesszők közül a külsőket hagyjuk meg, a belsőket tőben kimetsszük, hogy a korona belseje levegős legyen. Egyúttal a törzserősítőket is eltávolítjuk. Így kialakul a kívánt korona, ami 15-25 különböző korú gallyból, illetve vesszőből áll (23. 6. ábra). 23-6. ábra - A bodza metszése (Porpáczy, 1987) Felső sor: az első metszési fázis és hatása; Alsó sor: a második metszési fázis és hatása A továbbiakban ritkító metszéssel tartjuk termőegyensúlyban a koronát. Talajművelés, tápanyag-gazdálkodás. A szélsőségesen gyenge területeket leszámítva, nem igényes a termőhelyre. Sem a talaj fizikai összetétele, sem a kémhatása nem befolyásolja termeszthetőségét. Leginkább mégis az ember által bolygatott rudeális területeken telepszik meg, mert ott nitrogén- és vízigénye jobban kielégül.