firearmstands.com
fejezetének a tanári szobában játszódó kihallgatási jelenetét olvashatjuk dramatizált, azaz párbeszédes formában. A regény szövegösszefüggései nélkül természetesen más a jelentése a gittegyletnek. A magyar irodalom történetében Molnár Ferenc teremti meg a modern gyermekirodalmat, a szerző számára közvetlen mintául szolgáló művet nemigen találhatunk sem Magyarországon, sem a világirodalomban. További fogalmak Twist Oliver Charles Dickens (1812-70) azonos című regényének főszereplője. szentimentális Érzelmes. gyerekirodalom 0-10 éves korú gyermekeknek szóló irodalmi alkotások, verses és prózai művek.
A kort idéző jelenetek, korhű fotók között felismertük az előző órákon feldolgozott szövegértési gyakorlatokban előforduló lóvasút és verkli képeit. A gyerekek maguk fedezték fel a zongoraverkliből szóló keringődallam többszöri visszatérésének jelentőségét. A kamera látószögét, a vágásokat a digitális technika segítségével a munkatankönyv utasításai szerint képkockánként követtük, amely rendkívül precízen adta meg a megnézendő jelenet idejét (pl. : 4'19 – 5'32). Így, egy-egy jelenetre fókuszálva dolgoztunk, és a látottakat a regénybeli történésekkel összehasonlítva elemeztük. Ahogy a képi jelképeket sorra felvillantottuk, a gyerekek egyszer csak felismerték ezek jelentését. (A verkli harsonás angyalai közt megjelenő Nemecsek sorsának szimbólumaként; a verkli mögött kalapozó férfi torz [halálfejű] vigyorgása; a biológiai szertárban, ahogy főhősünk a csontváz mögé bújik; a verkli dallamának ismétlődése Nemecsek halálos ágyánál…) Döbbent csend, katartikus felkiáltások… Ekkor hangzott el a fent említett gyermeki ítélet is.
Minden foknál újra bátorította magát. Egyre ezt mondogatta: – "Ne félj, Nemecsek. " "Ne félj, Nemecsek. " A történet szerint a Pál utcai fiúk abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy "birtokolnak" egy darabka földet, a Grundot, ami a legjobb játszótér számukra, hiszen pesti gyerekként nem egyszerű olyan helyet találni, ahol nyugodtan labdázhatnak, vagy akár csak bandázhatnak iskola után. Ám a füvészkerti fiúk szemet vetnek a területükre, s nyílt háborút rendelnek el, annak rendje s módja szerint, követek által, hadüzenet formájában. Van itt minden; árulás, kémkedés, haditerv, hősiesség, csalódás, veszteség. Minden, ami egy igazi háborúnak is kelléke, s még ezüstpapírba csomagolt fegyverek is akadnak, homokbombák, hadnagyok, kapitányok, s egy szem közlegény. Nehéz elképzelni, hogy van olyan gyerek, akit nem ragad magával a hév, hogy talpon legyen, s harcolni akarjon az egyik, vagy a másik oldalon. Falusi gyerek lévén mi is rengeteget küszködtünk egymással egy-egy árok tulajdonjogáért, az volt a mi grundunk, így nem csoda, hogy imádtam a regény minden betűjét.
A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született. Geszti Péter megkereste Dés Lászlót és Grecsó Krisztiánt. A szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az ősbemutatóra Radnóti Zsuzsa és Horváth Csaba közreműködésével a Vígszínházban került sor 2016-ban Marton László rendezésében, ahol egyébként annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. A zenei felvételből nagysikerű CD-t készítettek. A darabot azóta is telt házzal játsszák, valamint több vidéki színház is műsorára tűzte. A klasszikus mű erejét, közvetlenségét növeli a mai nyelvezet, a modern zenei világ. A rockkoncertek, futballrangadók eksztázisához mérhető hangulat olyan érzéseket, fogalmakat tesz átélhetővé, kézzelfoghatóvá, mint összetartozás, árulás, áldozathozatal, győzelem, vereség. Ellenállhatatlanul sodor a történet, a lüktető, fülbemászó zene, a ritmusra fegyelmezetten, egyszerre mozduló, egymásnak feszülő, elszánt fiúk csapata. Óriási a tét, a nézőtér szinte felrobban, és egy pillanatra mindenki olyan komolyan veheti az élet fontos dolgait, mint ahogyan csakis gyermekként tette.
A kapuban egy felnőtt, szakállas úr áll, aki közli, hogy ő a Geréb apja. Elmondja, hogy Geréb sírva ment haza, és bár először nem akarta elárulni, hogy miért sír, az apja végül kiszedte belőle az igazat. Geréb apja most azért jött, hogy megtudja, valóban áruló-e a fia. Amikor Geréb apja idáig ér a beszédben, akkora ér oda a kapuhoz Nemecsek és Boka is, Nemecseknek haza kéne mennie, mert nagyon beteg. "Nemecseknek égett a láztól az arca. Most már komolyan beteg volt. Lüktetett a halántéka, forró volt a keze. És olyan különös volt körülötte az egész világ…" Geréb apja rákiált a kis szőke, beteg gyerekre: "- Felelj! – sürgette a fekete ember. – Most beszéljetek! Felelj! Áruló volt? " Nemecsek lázasan, betegen gyorsan átgondolja, hogy mit válaszoljon. A lelke mélyé sajnálja Gerébet és tudja, hogy ha most elmondja az apjának az igazat, akkor Geréb még az apjától is ki fog kapni. "- Nem, kérem. Nem áruló. " Geréb apja tehát megnyugodhat, sőt, azt is kijelenti, hogy ha a fia nem áruló, akkor tulajdonképpen a Pál utcai fiúk hazudtak.
De a többiek kinéztek az ablakon, amelyen át a szomszédos kis házak teteit lehetett látni, s a távolban, az aranyos déli napon a templomtornyot, melynek óráján a nagymutató vigasztalóan haladt a tizenkettős felé. És ahogy kifigyeltek az ablakon, a muzsikával együtt más, ide nem tartozó hangok is jöttek be a terembe. Tülköltek a lóvasúti kocsisok, valamelyik udvaron dalolt egy cselédlány, de egészen mást, mint amit a zongora-verkli játszott. És izegni-mozogni kezdett az osztály.